MAGYAR ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS TÁRSASÁG

A COVID – 19 pandémia jelentős kihívás elé állította az egészségügyi ellátásban dolgozó szakembereket a szomatikus kezelés és az alkalmazható pszichológiai intervenciók szempontjából egyaránt. A pszichológusok által alkalmazott szorongásoldó technikák egy része (relaxáció, Autogén Tréning, légzéskontroll) egyáltalán nem vagy csak fokozott körültekintés mellett alkalmazhatók a COVID – Intenzív Osztályon kezelt betegek esetében. A súlyos vírusfertőzés és az Intenzív Osztályos kezelés önmagában, egymástól függetlenül is lélektani krízisállapotnak tekinthető, mely során az alapvető biztonságérzet elvész, minden kiszámíthatatlanná és kontrollálhatatlanná válik. Váratlan és nehezen kontrollálható módon zajlik a megbetegedés és a felgyógyulás időszaka is. Lényeges szempont, hogy a COVID - Intenzív Osztályon kezelt betegek megfelelő pszichés támogatásban részesüljenek. A pandémia harmadik hulláma alatt 90 beteget láttunk el a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ COVID - Intenzív Osztályán, 78%-uk nem invazív, 45%-uk invazív lélegeztetésben részesült, intenzív osztályos kezelésük 3 - 32 napig tartott. A napi szinten végzett klinikai munkám során rendszeresen tapasztalható volt, hogy a vírusfertőzés következtében megjelenő szorongásos tünetekhez társult az intenzív osztályos kezelés által kiváltott pszichés stressz, valamint nem ritkán a többszörös veszteségélmény egy halmozott lélektani krízishelyzetet generálva. Jelen tanulmányban összegzem a COVID – Intenzív Osztályos kezelés pszichés stresszorait, legfőbb pszichopatológiai vonatkozásait, és a beteg élményvilágát. A COVID – Intenzív Osztályon folytatott klinikai pszichológiai ellátás, kiemelt hangsúlyt helyez rövid, célzott intervenciók által (pozitív szuggesztiókon alapuló pszichés szupportálás, kognitív technikák, krízisintervenció), az ott kezelt betegek pszichés állapotának a stabilizálására, ezzel is támogatva a szomatikus gyógyulást.

The Coronavirus disease (COVID-19) pandemic outbreak, which first began in December 2019 in Vuhan, China has evolved to a global health crisis and has made its severe somatic and mental health impact on patients admitted with SARS-CoV-2 infection under medical treatment as well. This paper is focusing on the psychological impact of patients treated in COVID- Intensive Care Unit (ICUs). Recent findings suggest that epidemics and pandemics along with ICU treatment can be highly traumatic experiences for patients, which might lead to chronic psychological distress and evolve into posttraumatic stress disorder (PTSD) and severe mental disorders on the long term. Not only the somatic but the psychological interventions are limited in COVID – ICUs. Psychological support in this specific situation is based on positive suggestions, elements of Cognitive Behaviour Therapsy (CBT) and crisis intervention. In this paper, collected experience is summarized from the clinical psychologist perspective working with patients in COVID – ICUs, during the third wave in the National Traumatology Center, Budapest, Hungary, during the most severe period of the pandemic in Hungary, and discuss probable risk factors for PTSD and chronic psychological distress related to COVID-19. Furthermore, an overview is made on the most frequently used coping skills for dealing with the psychological stress caused by the pandemic among the SARS COVID-19 infected patients, treated in ICUs.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) a potenciális szervdonorokat jelentő és gondozó kórházaktól és a transzplantációs centrumoktól független szervezetként végzi 2007. óta a hazai szervkivételi riadók-, valamint 2012. óta az Eurotransplant nemzetközi szervcsere szervezet együttműködő partnereként az országok közötti szervcserék koordinációs feladatait. Ennek érdekében önálló szervezeti egységként a Transzplantációs Igazgatóság működteti a Szervkoordinációs Irodát, és azon keresztül a három szintű donor koordinátori hálózatot országos-, szervkivételi- és kórházi koordinátorokkal, valamint a Központi Várólista Irodát, továbbá 2020-tól a Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszterét is.

A 2020/21 téli COVID-19 hullám a kapacitását jóval meghaladóan terhelte az angol intenzív ellátást. Ez hatással volt az ellátó személyzetre, többek között mentális állapotukra is, akár a magas szintű betegellátást is veszélyeztetve. Szerzők 5 mentális következmény, illetve az azokhoz köthető munka/tevékenység-, azaz funkcionális romlás előfordulását mérték fel, és vizsgálták azok demográfiai és szakmai prediktorait.

A perioperatív tevékenység fontos része a beteg műtét utáni megfigyelése. Kórházunkban egy jól szervezett egység keretén belül történik az egynapos sebészeti betegek preoperatív előkészítése és mütét utáni megfigyelése valamint a bentfekvőként operált betegek posztoperatív obszervációja. Az elmúlt évben összesen 3505 mütét történt , 57%-a egynapos sebészet keretében, 43 % pedig bentfevő betegeken. Minden tevékenységet helyi guideline szabályoz. A betegek a kibocsátási kritériumok alapján hagyhatják el a posztoperatív őrzőt. Megbízható, szakképzett személyzettel gördülékenyen működő postoperatív megfigyelést tudunk biztosítani, ami biztonságos ellátást és gondos fájdalomcsillapítást tesz lehetővé.

Postoperative monitoring is one of the important parts of perioperative activity. The preoperative preparation of surgical outpatients and the postoperative care of both the former and the surgical ward-admitted patients take place within the settings of our hospitals well-organized Unit. 3505 surgical operations were performed the year before of which 57% was one-day out-patient surgery and 43% of patients were hospital admitted prior to operation. All procedures are regulated by local guidelines. Patients can only leave the postoperative unit after accomplishing the discharge criteria. The provision of safe and smooth postoperative monitoring, care and effective analgesia is managed by our reliable and skilled staff.